• Főoldal
• Sopron
• Kirándulás
• Szállás
• Rólunk
• Kapcsolat
• Galéria

Nyugat-Magyarországi Egyetem épületei
és a botanikus kert

Az intézmény jogelődjét III. Károly alapította 1735-ben Bányatisztképző Iskolaként. Mária Terézia 1770-ban emelte akadémiai rangra az intézményt. A Bányászati és Erdészeti Akadémia 1846-ban kezdte meg működését.

1918-ban, miután Selmecbányát a cseh csapatok megszállták, az Akadémia Sopronba települt át.

1921-ben a főiskola ifjúsága tevékeny részt vállalt az I. és II. Ágfalvi csatában, amikor a trianoni békeszerződés értelmében Sopront és környékét megszállni akaró osztrák csendőröket kiverték a város környékéről. Ennek következtében teremtődtek meg a soproni népszavazás feltételei, melynek eredményeként Sopron és környéke magyar maradhatott.

Az 1956-os forradalom bukása után az egyetemi oktatók és hallgatók nagy része emigrált. A többség a kanadai Vancouverben, az University of British Columbia szervezetén belül alapított Sopron Division keretében, magyar nyelven folytatta tanulmányait és szerzett erdőmérnöki oklevelet.

1962-ben létrejött az Erdészeti és Faipari Egyetem.
1996-tól az intézmény új neve: Soproni Egyetem.
A Nyugat-Magyarországi Egyetem 2000. január 1-jétől soproni központtal, 7 karon kezdte el működését.

A Nyugat-Magyarországi Egyetem főépülete

A monumentális épületegyüttes mellett hatalmas botanikus kertet találunk.

A botanikus kert

Az iskola területét 1897-1898-ban a kastélyparkokhoz hasonlóan arborétumszerűen fásították be. A park igen változatos növényállománnyal rendelkezett. A fák már abban az időben szemléltető táblákkal voltak ellátva.

Fehér Dániel kezdeményezésére 1922-ben megkezdődött a park erdészeti botanikus kertté való átalakítása. A kert azóta többször bővült, jelenlegi területe 17,2 hektár.

A botanikus kert értékét növeli, hogy kialakításától kezdve számos eredeti termőhelyről begyűjtött növényfajjal gyarapodott, illetve gyarapszik. A kert növényzetének változatossága és a sok fenyő telepítése azt eredményezte, hogy fokozatosan benépesült madarakkal. Így ma gazdag védendő madárvilággal rendelkezik.

A kertben elhelyezett szobrok emléket állítanak azoknak, akik a magyar bányászati, kohászati, és erdészeti oktatásért a legtöbbet tették.

A NYME botanikus kertje