A Kecske-templomban az északi bejárattal szemben, Kapisztrán János szószéke mellett egy barokk ajtó látható. Ezen keresztül egy folyosó vezet a középkori kolostor kerengőjén át a ferencesek káptalanterméhez.
A ferencesek a XIII. században téglalap alaprajzú, síkmennyezetű teret építettek. Az 1340-es években későgótikus boltozattal látták el és falait is áthelyezték, a terem ekkor vált hatosztatúvá.
1406-ban Dági (Agendorfer) Márton hagyatékából épült fel a káptalanteremhez kapcsolódó három kápolna. Kőrácsos ablakuk a Kolostor utcára néz. Az őket elválasztó falakat csúcsíves nyílások törik át.
1552-től ravatalozóként használták, majd padlózati szintjét kripta kialakítása miatt megemelték. 1662-ben Esterházy Mihálynak és családjának lett családi sírboltja.
A ferencesek a XVIII. század közepén barokk stílusban átalakították.
A XIX. században a templomot átvevő bencések nem sokat törődtek a káptalanteremmel, raktárként, lomtárként használták. A 60-es években tárták fel a műemlékvédők és állították vissza eredeti, későgótikus formáját.
A káptalanterem gazdag díszítése a mai Magyarország emlékanyagában egyedülálló.
A konzolok alatti torz állatfigurák a középkori főbűnöket szimbolizálják:
A zárókövek szintén szimbolikus jelentőséggel bírnak:
A templom és a kolostor tulajdonosa a Bencés Rend.

Káptalanterem
Sopron, Templom utca 1.
(bejárat a Fő tér felől, a Kecske-templomban)
További információk a látogatási rendről a
Kecske-templom oldalán >>
Mindegyik kérdésre megtalálja a választ a "Sopron és a Fertő-táj 7 csodája" című útikönyvben.
Friss információk, hasznos
tippek,
melyek ismeretében
könnyen meg tudja szervezni
a kirándulást.
Felhasználási feltételek
© 2009-2013 SoproniKirandulas.hu