Soproni Kirándulás

Taródi-vár

Sopron vadregényes részén, a Kolostor-erdő közelében különös építményt rejt az erdő. Régebben Bagolyvárnak, majd Bolondvárnak hívták, napjainkban Taródi-várnak nevezik.

Taródi-vár
Taródi-vár

A több mint 4000 négyzetméter alapterületen fekvő vár a középkori lovagvárak mintájára épült a Lőverek oldalában. A várba a 3 méter mély vizesárok felett a felvonóhídon keresztül lehet bejutni. A lánc, a mozgatószerkezet, az ellensúly valamint a hullórács is megtalálható a boltozott kapubejáróban. Mellette 16 méter magas és 10 méter átmérőjű, fél méter vastag falazattal épült kaputorony fogadja az érkezőket. A ötszintes toronyba rejtett csigalépcső vezet fel, tetejéről szép rálátás nyílik a környékre.

Bejárat a várba
Bejárat a várba

A várban lakórészeket is kialakítottak. Az északi lakórészben találjuk a vár nagytermét, amelyet XIX. századi bútorok és régiséggyűjtemény, valamint a vár építéstörténetét bemutató tablók töltenek meg. A déli lakórész alsó szintjén egy régi szőlőprést helyeztek el, az emeleten lakást alakítottak ki. A várudvaron fürdőház és kert is található. A várudvar közepén ásott kút 3 méter átmérőjű és 15 méter mély. Dupla falazással készült, a két fal között csigalépcső vezet le az aljára, ahonnan egy 10 méter hosszú, 70 cm széles és másfél méter magas titkos alagút indul.

Fürdőház
Fürdőház

A vár ura és építője Taródi István volt, aki alacsony, vékonydongájú, 56 kilós férfiként 150 vasúti kocsira való követ és téglát épített be a falakba. Kezdetben egy katonai oldalkocsis motorkerékpárral hordta fel telkére az építőanyagot. Minden szabadidejében a várat építette, több mint 50 éven keresztül. Reggel 5 órakor már rakta a köveket és délután a munkahelyéről hazatérve folytatta azt. Legtöbbször egyedül dolgozott, néha felesége, gyermekei vagy egy-egy ismerőse segített a faladatokban.

Taródi-vár tornyai
Taródi-vár tornyai

A vár XX. század végén épült. De miért is épít valaki a második világháború után, a szocializmus éveiben egy várat? Taródi István így fogalmazza meg a választ a Soproni Taródi-vár építéstörténetéről írott munkájában: "A munka szeretete és lendülete fűtött, éreztem a felemelő érzést, amit a munka jelent számomra. A munka hevében nem is gondolkodtam azon, hogy milyen súlyos követ cipelek a csigalépcsőn felfelé, a szűk helyen a mázsás kődarab súlyos koloncként nehezedett rám, de végül, mikor legyőztem, és helyére került, éreztem, hogy az akarat a legnagyobb erő a világon."

A Taródi-vár címere
A Taródi-vár címere

 

 

Taródi-vár

9400 Sopron, Csalogány köz 36.

Sopron és a Fertő-táj 7 csodája
  • Mi is az a 7 csoda amit "mindenképpen látni kell"?
  • Hol keressem?
  • Hogyan találok oda?

Mindegyik kérdésre megtalálja a választ a "Sopron és a Fertő-táj 7 csodája" című útikönyvben.

Sopron és a Fertő-táj 7 csodájaFriss információk, hasznos
tippek, melyek ismeretében
könnyen meg tudja szervezni
a kirándulást.

Töltse le most!