Sopron

Látnivalók, nevezetességek, műemlékek, múzeumok,
szobrok, emlékművek, természeti értékek

Az 57.000 lakosú Sopron hazánk egyik legvonzóbb turisztikai célpontja. A Dunántúl északnyugati kiszögellésében helyezkedik el, a Fertő-tó medencéje és a Soproni-hegység között. Ausztriától csupán 6 km választja el, ezért nevezik az ország nyugati kapujának.

Sopron változatos természeti adottságai, hangulatos utcái, történelmi műemlékei több ezer látogatót vonzanak évről évre. Sopron Magyarország műemlékekben leggazdagabb vidéki települése. A város területének több mint a fele műemlékvédelem alatt áll.

A Soproni-hegység az Alpok legkeletibb nyúlványa. Kristálytiszta levegőjének köszönhetően Sopron jegyzett klimatikus gyógyüdülőhely.

Fedezze fel Sopront! Kezdje itt:

Amit mindenképpen látni kell
Ha csak rövid időre látogat hozzánk, ezeket a nevezetességeket feltétlenül keresse fel!

Hűségkút

A Hűségkút három figurája István bíró, Soproni Turner Mihály és a szabadságot jelképező nőalak. A bronzszobrok Sopron történelmének három kiemelkedő eseményét jelképezik.
Részletesen a Hűségkútról >>

Előkapu

A 18. század végéig csupán két helyen - az Előkapun vagy a Hátsókapun át - lehetett bejutni a városfalakon belülre.
Részletesen az Előkapuról >>

Fő tér

A mai Fő tér a várfalakkal övezett város központi tere volt. Minden épülete műemlék. A Fő térhez kapcsolódik Magyarország első műemlékvédelmi rendelete 1525-ből, amely megtiltotta a Patika-ház lebontását.
Részletesen az Fő térről>>

Tűztorony a Hűségkapuval

A Tűztorony Sopron jelképe. Aljában a hajdani kocsiátjárót elfalazták, és a gyalogos átjáró nyílása köré megépítették az 1921-es népszavazás emlékére a Hűségkaput.
Részletesen: Tűztorony a Hűségkapuval >>

Városháza

A mai Városháza helyén egykor középkori ház állt. Miután a város 1496-ban megvásárolta, ez az épület lett Sopron első középülete.
Részletesen a Városházáról >>

Ásatási terület a Városháza mögött

Scarbantia Tiberis császár idején római fennhatóság alatt állt. Hogy katonailag megvédjék a várost, erődöt építettek köréje.
Részletesen: Ásatási terület a Városháza mögött >>

Storno-ház

Sopron egyik legszebb épülete a Storno-ház. A család három nemzedéke rendkívül gazdag és értékes magángyűjteményt hozott létre.
Részletesen a Storno-házról >>

Lackner- vagy Generális-ház

Lackner- vagy Generális-ház Az épület Sopron híres polgármesterének volt a lakhelye. Másik elnevezése onnan ered, hogy ebben a házban szállásolták el évszázadokon keresztül a város katonai parancsnokait.
Részletesen a Lackner-házról >>

Fabricius-ház

A házat egy római kori középület maradványain emelték a középkorban. Fabricius Endre - mint líceumi diák - látta el a Sopronban katonáskodó Petőfit könyvekkel.
Részletesen a Fabricius-házról >>

Szent Háromság szobor

A Fő tér közepén álló Szent Háromság szobor a magyarországi barokk szobrászat egyik legértékesebb alkotása. A fogadalmi szobrot a 18. század végén fellépett pestisjárvány idején emelték.
Részletesen a Szent Háromság szoborról >>

Kecske-templom

A Fő téren álló Kecske-templom több építési korszak jegyeit viseli magán. Az épület három koronázás és öt országgyűlés színhelye volt a történelem során.
Részletesen a Kecske-templomról >>

Patika-ház

A 16. századtól ebben a házban működött az Angyal Patika. Neves orvosok és gyógyszerészek éltek falai között.
Részletesen a Patika-házról >>

Gambrinus-ház

Ezt az épületet tartják Sopron legrégebbi városházának. Az erkély mögötti szobában jegyezte le Gugelweit János, városi jegyző a Soproni virágéneket, amely a magyar nyelvű világi költészet legrégibb példája.
Részletesen a Gambrinus-házról >>

Bányászati Múzeum

A kiállítás legizgalmasabb része az élménybánya. Egy 20. századi bányavágatba bújhatnak be a látogatók.
Részletesen a Bányászati Múzeumról >>

Erdészeti Múzeum

Erdészeti Múzeum A múzeum az erdészet, a faipar és a földmérés történetét mutatja be. Erdészeti szerszámok, földmérő és térképészeti műszerek, múlt századi háztartási és használati eszközök, gépmodellek és makettek tekinthetők meg a kiállításon.
Részletesen az Erdészeti Múzeumról >>

Bezerédj palota

Bezerédj palota A reformkor idején, az 1830-as években a soproni magyar hazafiak ebben az épületben tartották összejöveteleiket. A Bezerédj család vendégeként Liszt Ferenc hangversenyt adott a palotában.
Részletesen a Bezerédj palotáról >>

Evangélikus templom

Ezen a helyen 1676-ban imaház épült fából, amely még ebben az évben elpusztult a nagy tűzvészben. Az imaház helyén épült az új templom az utca házsora mögött, egy udvarban állt, és nem volt tornya.
Részletesen az Evangélikus templomról >>

Volt evangélikus lelkészlak

Volt evangélikus lelkészlak Az evangélikus templom mellett áll a hajdani paplak. Ez az épület ad otthont az Országos Evangélikus Múzeum soproni gyűjteményének, melynek levéltárában 16. századi iratokat és több mint 6000 kötetes kéziratos könyvet őriznek.
Részletesen a Volt evangélikus lelkészlakról >>

Orsolyiták volt rendháza, temploma és iskolája

Az orsolyiták egymás után vásárolták meg a téren álló kisebb-nagyobb házakat. Ezután zárdát, iskolát, templomot létesítettek. Ezért kapta a tér az Orsolya tér nevet.
Részletesen: Orsolyiták volt rendháza, temploma és iskolája >>

Orsolya tér

Ez a szabálytalan négyszög alakú tér a középkorban sópiac volt. Később mészárszékek sorakoztak itt. Az orsolyiták temploma, zárdája és iskolája áll a téren.
Részletesen az Orsolya térről >>

Középkori Ózsinagóga

Középkori Ózsinagóga A zsinagóga imaház, gyűlésterem és iskola. Mellette a rituális fürdő és az ispotály állt, amely a vándoroknak adott szállást.
Részletesen a Középkori Ózsinagógáról >>

Középkori Újzsinagóga

Középkori Újzsinagóga Az imaház 1370 körül épült, egy Izrael nevű bécsi bankár magánzsinagógájakánt. A különálló épület falához később rituális fürdőt emeltek.
Részletesen a Középkori Újzsinagógáról >>

Szent György Dómtemplom

Szent György templom Sopron legrejtettebb temploma emeletes házak között áll. Bejárata felől tornyát nem is láthatjuk.
Részletesen a Szent György Dómtemplomról >>

Eggenberg-ház

Sopronnak van egy különleges temploma. Senki sem látta tornyát, nincsen sem oltára, sem ablaka. Az ide betévedő turista nem is tudja, hogy templomban jár.
Részletesen az Eggenberg-házról >>

Lenck-átjáró

A nyilvános átjáróház hármas átjáróudvara a Várkerületig nyúlik.
Részletesen a Lenck-átjáróról >>

Caesar-ház

Az épület római kaputorony és lakóházak helyén épült a nagy tűzvész után. A belső városfalat használták hátsó homlokzatként. Az udvarból nyíló kertben ma is látható a római és a ráépült középkori városfal.
Részletesen a Caesar-házról >>

Szabadon álló városfalak a Várkerületen

A városfal elé épült házak egy részét a II. világháború bombázásai elpusztították. Így vált láthatóvá a több méter magas római falazat a nagy rondellával.
Részletesen: Szabadon álló városfalak a Várkerületen

Mária oszlop

Az 1745-ben felszentelt Mária oszlop hasonlít mintaképeihez, a müncheni és a bécsi Mária oszlopokhoz. Altomonte András, bécsi színházi festő tervezte. Schletterer Jakab bécsi szobrász és két soproni kőfaragó faragta ki.
Részletesen a Mária oszlopról >>

Zettl-Langer Gyűjtemény

Zettl-Langer Gyűjtemény Ebben a házban született az alapító Zettl Gusztáv, aki ifjú Storno Ferencnek gyermekkori játszótársa és később jó barátja volt. Zettl Gusztáv leszármazottjai ma is itt élnek, és gondozzák a család híres helytörténeti gyűjteményét.
Részletesen a Zettl-Langer Gyűjteményről >>

Érdemes megtekinteni
Ha egy egész napra érkezik, akkor nézze meg a következő nevezetességeket is!

Vármegyeháza

Részletesen:
Vármegyeháza >>

Kossow-ház

Részletesen:
Kossow-ház >>

Káptalanterem a volt Bencés kolostorban

Részletesen:
Káptalanterem a volt Bencés kolostorban >>

Kolostor utca
palotái

Zettl-Langer Gyűjtemény Részletesen:
Kolostor utca palotái >>

Schreiner-ház

Részletesen:
Schreiner-ház >>

Artner-palota

Részletesen:
Artner-palota >>

Hajnóczy-ház

Részletesen:
Hajnóczy-ház >>

Hotel Wollner

Részletesen:
Hotel Wollner >>

Töpler-ház

Részletesen:
Töpler-ház >>

Liszt Ferenc Kulturális és Konferenciaközpont

Liszt Ferenc Kultúrális és Konferenciaközpont Részletesen:
Liszt Ferenc Kulturális és Konferenciaközpont >>

Petőfi tér

Részletesen:
Petőfi tér >>

Széchenyi tér

Részletesen:
Széchenyi tér >>

Greiner-ház

Részletesen:
Greiner-ház >>

Új utca palotái

Részletesen:
Új utca palotái >>

Szent György utca épületei

Részletesen:
Szent György utca épületei >>

Várkerület

Részletesen:
Várkerület >>

Kisvárkerület

Részletesen:
Kisvárkerület >>

Festőköz

Részletesen:
Festőköz >>

Ikvahíd

Részletesen:
Ikvahíd >>

Két mór-ház

Részletesen:
Két mór-ház >>

Szent Mihály-templom

Szent Mihály templom a Szent Jakab kápolnával és a régi temetővel Részletesen:
Szent Mihály-templom >>

Károly-kilátó

Részletesen:
Károly-kilátó >>

Ha jut rá idő, megéri
Múltidéző épületek és kőemlékek sora várja azokat az érdeklődőket, akik hosszabb időt töltenek Sopronban.

Sopron területe már a középkorban sem szorítkozott egyedül a megerősített Belvárosra. A belső várnak a védelemhez szükséges vársíkján kívül is terjeszkedett a város. A mai Bécsi-domb környékén már igen korán kialakult egy külváros, ahol kereskedők és iparosok telepedtek le. A dombtetőn megépült a Szent Mihály-plébániatemplom. A közelében halászok éltek kis falujukban. A vár védői is külön külvárosban laktak a Lőverek alján.

Az évszázadok során egész külvárosgyűrű fejlődött ki a vár körül. A 17. század elején - az állandó török veszély miatt - félkör alakú bástyákkal erősített fallal övezték. Ezekhez a külső városfalakhoz bekerített majorságok csatlakoztak. A jezsuitáknak a 17. század végén két ilyen bekerített gyümölcsös- és veteményeskertje volt.

A Belváros falai és a külső városfalak között még egy falgyűrű épült az Ikva-patakhoz csatlakozva. A várat körülfogó külvárosokat már nagyon korán négy részre osztották. Később a rajtuk átvezető országút szerint nevezték el őket:

az északit Bécsi külvárosnak
a keletit Balfi külvárosnak
a délit Győri külvárosnak
a nyugatit Újteleki külvárosnak.

Ezeken a "belső külvárosokon" túl, a külső városfalon kívüli területeken épültek fel később Sopron "igazi" külvárosai.

A Bécsi külváros

A Bécsi külváros a legrégebbi a külvárosok közül.

A középkortól kezdve iparosok, szőlősgazdák és kézművesek lakták. Templom-negyednek is tekinthetjük, hiszen itt épült fel Sopron legrégebbi plébánia temploma, a Szent Mihály-templom. A középkorban még három templomot emeltek ebben a külvárosban. Sok lakóház homlokzatát még ma is vallásos témájú szobrocskák díszítik.

Balfi külváros

Ezt a városrészt keletről az egykori külső városfal, délről az Ikva partja határolta. A 19-20. században a Balfi külváros is túlnőtt a városfalak egykori vonalán. A legrégebbi házakat a Pozsonyi út közelében találjuk. Közülük több is megőrizte barokk formáját. Az épületek helyreállításánál több helyen középkori részeket is felfedeztek.

A beépítés - néhány kivételtől eltekintve - földszintes. Az utcák képe falusiasabb, mint a Bécsi városnegyedben. A telkek is szélesebbek. Az utcára merőleges épületeket idővel az utcára párhuzamos szárnnyal egészítették ki. Ezzel létrejött az udvarház jellegzetes külvárosi típusa. Ekkor vált általánossá a zárt sorú mezővárosias beépítés. Az utcákat általában földszintes gazdaházak szegélyezik. Többségük barokk, de van közöttük középkori eredetű is.

Belváros

Deák tér >>

Lővérek és környéke

Sopron kertes villa- és üdülőnegyede a Lőverek, a Soproni-hegység lejtőire épült. A név már 1225 óta szerepel oklevelekben. Az egykor itt élt besenyő lövészek vagy lőverek emlékét őrzi. Itt álltak őrhelyeik a lejtőn.

Itt ezen a hullámos, hegyes-völgyes területen alakult ki a Lőverek világa. A fák sűrűjében színes villák, hűs verandák bújnak meg. Varázslatos kis birodalom ez, melyet az osztrák Alpok és a soproni hegyek fognak közre. Innen letekintve Sopron tornyai és háztetői látszanak a völgyben, távolban pedig a Fertő csillogó víztükre.

A Lőverek újabb kori beépítése a 19. század közepétől indult meg, amikor a soproni polgárok itteni gyümölcsöseikben nyaralókat kezdtek építeni. A kerti házak először egyetlen szobácskából álltak. Később már konyhát, hálószobát, és hatalmas fatornácot is építettek hozzájuk.

A Lőverek fő közlekedési tengelye az 1920 körül kiépült Lőver körút.