Soproni borvidék

A kékfrankos hazája
Bor és sör


Ismertető

A Soproni borvidék szőlőtermesztési kultúrája évszázados hagyományokra épül. A bortermelés és a borkereskedelem mindig fontos szerepet játszott Sopron gazdaságában. A borvidék a Soproni-középhegységtől indulva a Fertő partján húzódik. Székhelye Sopron és 10 település tartozik hozzá. A tájra jellemző mikroklimatikus viszonyok miatt magas a napsütéses órák száma, amely a vegetációs időszakban 1900 óra felett van. A termést a hosszú száraz ősz is kedvezően befolyásolja.

Már a kelták felismerték a vidék szőlőtermelés számára kedvező adottságait. A rómaiak is termesztettek itt szőlőt, de csak a középkorban alakult ki a mai borvidék szőlőtermesztési és bortermelési kultúrája.

1297-ben Sopron városa királyi privilégiumként III. Andrástól azt a jogot kapta, hogy az itt termelt borokat mindenhova szállíthatják és ezért tőlük senki sem szedhet vámot. 1333-ban Károly Róbert ezt a kedvezményt megerősítette. Sopron és környéke ezért a középkortól Magyarország jelentős bortermelő vidékének számított. A soproni bor távoli országok uralkodóinak asztalára is eljutott. A XVII-XVIII. századra Sopron Európa egyik fontos borkereskedelmi központja lett, amelyet a kiváló boroknak és a szorgalmáról híres poncichtereknek köszönhette.

A soproni szőlősgazdákat egykor poncichtereknek nevezeték. A szó a német Bohnenzüchter (babtermelő) kifejezésből származik. Azért ragadt rá ez a név a gazdákra, mert a szőlőtőkék között babot is termesztettek. A soproni borvidék hagyományos ételei között sok babos étel szerepel, mint például a babgulyás, a babos rétes és a babsterc.

A soproni gazdák kiváló boraikat lakóházaik pincéjében őrizték és a város által adott jog alapján házi kimérésben maguk értékesítették. A borkimérés jogát a kapu fölé akasztott koszorú vagy fenyőág jelezte. A zöld ágakra akasztott szalag színe megmutatta, hogy milyen bort kínál a gazda: a fehér bort fehér szalag, a vöröset piros szalag hirdette.

Az Alpok lábainál fekvő borvidék leginkább elterjedt szőlőfajtája a Kékfrankos. Sötétvörös bora kellemes zamatú és savakban igen gazdag. Sopron méltán viseli a „Kékfrankos Fővárosa” címet.

A Soproni történelmi borvidék híres borait a helybéli termelői pincékben lehet megízlelni. Sopron egyik legöregebb borozója a Gyógygödör, amely a középkori belvárosban a Fő téren található.


Kapcsolódó oldalak

Látnivalók a közelben

Néhány látnivaló nem messze a Soproni Borvidéktől


Hasonló látnivalók

Ha a Soproni borvidék tetszett, akkor ezek is érdekelhetik


Programok, amelyek bemutatják

Ha valamelyiken részt vesz, sok más látnivaló mellett a Soproni borvidéket is láthatja