Soproni Kirándulás

Várfalsétány

Sopron belvárosának utcarendszerét a városfal határozza meg. A hármas falgyűrű évszázadok építkezésének eredménye. Középső részét a IV. század elején épült római városfal alkotja. Az ellipszis alakú, kívül nagy, belül kis kváderekből épült, 3 méter vastag falat bástyákkal erősítették meg. Északon és délen szekérrel is járható kaput nyitottak rajta. Itt vezetett át az ókori városon – Scarbantián - a Borostyánkő út. Két keskeny kitörőkapuja a keleti és a nyugati oldalon volt.

Scarbantia
Scarbantia

A VI. században néptelenné váló város erős kőfala megmaradt. Ennek belső oldalához támaszkodott a XI. században létrehozott úgynevezett vörössánc, az ispáni vár erődítése. A középkori belső városfal ennek tetején épült meg. A külső városfal maradt ránk legkevésbé, ezen kívül helyezkedett el a vizesárok. A belvárosba két kapun lehetett bejutni, észak felől az Előkapun, kelet felől a Hátsókapun. A kapukat a hármas falgyűrűn kívül további erődítéssekkel is védték.

A Várfalsétány a Bünker-köztől indul. Az evangélikus templom építésekor – 1780 körül – bontották meg először a hármas falgyűrűt. A Színház utca mögött – amelynek belső oldalát a XIX. században épült klasszicista és romantikus stílusban épült házak alkotják – elsétálhatunk a Megyeháza udvarára, majd onnan a Fő térre vezető vasbeton kapuig, ami a városfalat áttörve a jobb gyalogos közlekedés érdekében épült a XX. századi műemléki rekonstrukciós program keretében.

A városfal
A városfal

A sétány tovább vezet a Színház utca 3. mögé. Itt a már korábban elbontott lakóépület pincéjében egy római kori bástya alapjai kerültek bemutatásra. Külső ívét megbontották, eredeti vonala a padlószintben maradt meg. A bástya középkori újjáépítésekor felhasználták a római kvádereket, az egyenetlenségeket törtkővel és téglával pótolták ki. A sétányról feltekintve megnézhetjük a Fabricius-ház második emeleti nagytermének mérműves ablakait, amelyek a belső városfal szövetét törik át. A mellette lévő Tábornok-házban előkerült középkori lakótorony szintén innen érvényesül a legjobban.

A hol keskenyebb, hol szélesebb úton eljutunk az Előkapuhoz. A XIV. és XVII. század között kialakult megtört vonalú utca a Tűztorony védelmét szolgálta. A vizesárkokon két híd vezetett keresztül, ezeket pallók jelzik. A szűk utcácska páros számú oldalának épületeit az új városháza építésekor, a XIX. század végén bontották le. Ekkor helyezték át a Villa sorra a Nepomuki Szent János kápolnát is. Az 1960-as években megkezdett régészeti feltárások hozták napvilágra a középkori erődítés maradványait.

A római kori város maradványait mutatja be a Városház utcai romkert. Jól szemlélhető, hogyan vágták el a városfallal a kelet felé kivezető utat és lakóépületek falait. A településnek csak kisebb, védhető részét erődítették.

Lőrés a városfalon
Lőrés a városfalon

A városfal ÉK-i sarkánál a külső falon is bástyát emeltek 1532-ben. A török veszedelem hírére a várárok melletti Boldogasszony templomot lebontották, köveit beépítették a bástyába, ami csupán a járószintig maradt ránk.

A Várkerület mögötti szakaszon 2011-ben végzett megelőző feltáráson a romkertben látható út folytatása került elő, továbbá a római városfal külső, szépen faragott lábazati része, ami jelenleg a járószint alatt van.

A XX. századi műemléki rekonstrukció során fokozatosan szabadították ki a városfalat a Várkerület épületei mögül, sok esetben azok hátsó szárnyainak lebontásával. A Várkerület belső oldala csak a XVIII. századtól kezdett beépülni az egykori várárok helyén.

A Nagyrondella a XVII. századi utolsó megerősítés emléke. A városfalnak ez a szakasza a II. Világháborús bombázások során vált láthatóvá. A lakóépületek az erődítésrendszert teljesen eltakarták, illetve magukba foglalták. A műemléki és régészeti kutatások tették bizonyossá, hogy Sopron római kori elődjét is fal vette körül, ami a későbbi építkezéseknek is alapjául szolgált.

A Nagyrondella a Várkerületen
A Nagyrondella a Várkerületen

A soproniak által kisrondellás szakasznak nevezett részen található a római városfal keleti kitörőkapuja. Az ásatások itt késő római sírokat és egy fatemplomot is eredményeztek az 1960-as években. A 2011-12-es rekonstrukció során készült el a felső várfalszorosba vezető lépcső a fal áttörésével. Itt a Szent György utca házai mögé jutunk. A járószint kb. 3 méterrel magasabban van a Várkerület szintjénél, ami az egykori – XI. századi – ispáni vár erődítményének, a vörössáncnak köszönhető. A sánc kazettás szerkezetű volt, ezeket fagerendákból alakították ki. Közeit földdel és építési törmelékkel töltötték ki. Az erődítmény magas hőfokon átégett, ennek során vált a betöltött anyag vörössé, amiről mai nevét kapta. A sánc romjainak tetején épült meg később a belső városfal, így alakult ki a felső várfalszoros.

A Bacchus vendéglő udvarán át jutunk ki a Szent György utcába, ami a Hátsókapuba torkollik. A város keleti kapuja feltehetően az Előkapuval egy időben épült, azonban kevésbé maradt ránk. 1821-ben elbontották és a város első bérházát építették fel a helyén.

 

 

Soproni kirándulóprogramok

Fedezze fel Ön is Sopront és környékét!

Ismerje meg Sopron látnivalóit különleges élményjárművekkel!

 

Soproni kirándulás

 

A kirándulások során városnéző kisvonattal, elektromos busszal, elektromos kisautóval fedezheti
fel a vidéket.

 

Kipróbált és jól bevált
programok közül választhat:

 

Sopron és a Fertő-táj 7 csodája
  • Mi is az a 7 csoda amit "mindenképpen látni kell"?
  • Hol keressem?
  • Hogyan találok oda?

Mindegyik kérdésre megtalálja a választ a "Sopron és a Fertő-táj 7 csodája" című útikönyvben.

Sopron és a Fertő-táj 7 csodájaFriss információk, hasznos
tippek, melyek ismeretében
könnyen meg tudja szervezni
a kirándulást.

Töltse le most!