Középkori Újzsinagóga
Az Újzsinagóga a legrégebbi soproni építészeti emlékek közé tartozik. Az új- jelzőt azért kapta, mert az Ózsinagógánál közel 70 évvel fiatalabb. 1370 körül egy Izrael nevű bécsi bankár magánzsinagógájaként készült el.
A Középkori Újzsinagóga bejárata az Új utca felől
Az udvarra besétálva jól kivehető, hogy a zsinagóga külön épületet alkot, később foglalták be az Új utca felől nyíló barokk lakóépületbe. Az udvar felől érdemes megcsodálni a gótikus rózsaablakot és a csúcsíves nyílásokat is.
Rózsaablak és csúcsíves nyílás az Újzsinagóga falazatában
A zsinagóga egyetlen helyiségből áll, ez töltötte be a tóraterem szerepét. Az ablakok alatt, a keleti falban itt is felfedezhető az Áron-fülke, középütt pedig rekonstruálták a tóraolvasó asztal emelvényét. Ezt leszámítva az Újzsinagóga jelenleg üres, nem használják.
Külön asszonyzsinagógát itt nem építettek, a nők a lakóépület kapuboltozata alatt jobbra látható rácsos ablakon át figyelték a szertartást.
A rituális fürdő szerepét egy vörös márvány kávás kút töltötte be, amelyet a lakóház kapuján belépve jobbra láthatunk.
Az Újzsinagógánál a soproni átjárók jellemző és érdekes példája is látható: az udvaron áthaladva túloldalt a párhuzamos Szent György utcára lehet kijutni a Konventház kapualján át.
Az Újzsingóga bejárata az átjáróban
Középkori Újzsinagóga
9400 Sopron, Új utca 11.
Sopron és a Fertő-táj 7 csodája
- Mi is az a 7 csoda amit "mindenképpen látni kell"?
- Hol keressem?
- Hogyan találok oda?
Mindegyik kérdésre megtalálja a választ a "Sopron és a Fertő-táj 7 csodája" című útikönyvben.
Friss információk, hasznos
tippek,
melyek ismeretében
könnyen meg tudja szervezni
a kirándulást.