Soproni Kirándulás

Középkori Újzsinagóga

Az Újzsinagóga a legrégebbi soproni építészeti emlékek közé tartozik. Az új- jelzőt azért kapta, mert az Ózsinagógánál közel 70 évvel fiatalabb. 1370 körül egy Izrael nevű bécsi bankár magánzsinagógájaként készült el.

A Középkori Újzsinagóga bejárata az Új utca felől
A Középkori Újzsinagóga bejárata az Új utca felől

Az udvarra besétálva jól kivehető, hogy a zsinagóga külön épületet alkot, később foglalták be az Új utca felől nyíló barokk lakóépületbe. Az udvar felől érdemes megcsodálni a gótikus rózsaablakot és a csúcsíves nyílásokat is.

Rózsaablak és csúcsíves nyílás az Újzsinagóga falazatában
Rózsaablak és csúcsíves nyílás az Újzsinagóga falazatában

A zsinagóga egyetlen helyiségből áll, ez töltötte be a tóraterem szerepét. Az ablakok alatt, a keleti falban itt is felfedezhető az Áron-fülke, középütt pedig rekonstruálták a tóraolvasó asztal emelvényét. Ezt leszámítva az Újzsinagóga jelenleg üres, nem használják.

Külön asszonyzsinagógát itt nem építettek, a nők a lakóépület kapuboltozata alatt jobbra látható rácsos ablakon át figyelték a szertartást.

A rituális fürdő szerepét egy vörös márvány kávás kút töltötte be, amelyet a lakóház kapuján belépve jobbra láthatunk.

Az Újzsinagógánál a soproni átjárók jellemző és érdekes példája is látható: az udvaron áthaladva túloldalt a párhuzamos Szent György utcára lehet kijutni a Konventház kapualján át.

Az Újzsingóga bejárata az átjáróban
Az Újzsingóga bejárata az átjáróban

 

 

Középkori Újzsinagóga

9400 Sopron, Új utca 11.

Sopron és a Fertő-táj 7 csodája
  • Mi is az a 7 csoda amit "mindenképpen látni kell"?
  • Hol keressem?
  • Hogyan találok oda?

Mindegyik kérdésre megtalálja a választ a "Sopron és a Fertő-táj 7 csodája" című útikönyvben.

Sopron és a Fertő-táj 7 csodájaFriss információk, hasznos
tippek, melyek ismeretében
könnyen meg tudja szervezni
a kirándulást.

Töltse le most!