Soproni Kirándulás - Turisztikai kalauz Sopron felfedezéséhez

Brennbergbánya

A szénbányászat emlékei

Brennbergbánya település magja a Rák-pataktól keletre fekszik. Itt volt Magyarország legelső szénbányája.
Egy soproni szögkovács fedezte fel az 1750-es években, hogy a felszínre kibúvó szén tüzet fogott. A város rövidesen külfejtéssel kezdte el bányászni az "égő követ". Még a 19. század első felében is ez a bánya volt Magyarország legnagyobb szénbányája.

Hajózható csatorna építését is tervbe vették Bécs és Sopron között, hogy a szenet könnyebben szállíthassák az osztrák fővárosba. A II. világháború után államosították a bányát, majd a művelést beszüntették, a nagy mélységben folyó munka technikai nehézségeire hivatkozva.

1956 novemberében még egyszer sor került a brennbergi szén felhasználására. A forradalom napjaiban ezzel a szénnel biztosították Sopron kórházainak és legfontosabb üzemeinek ellátását.

A Bányászati Emlékmúzeum

A brennbergbányai Bányászati Emlékmúzeum épülete

A kiállítás az Óbrennbergi út 14. sz. alatt nyílt meg 1968-ban. Maga az épület is védett műszaki emlék. Itt dolgozott 1840-től Magyarország első bányában működő gőzgépe, egy 12 lóerős szállító gőzgép.

A múzeum környékén a bányászat felszíni emlékei is megtalálhatók: az első külszíni fejtés gödre és a mélyszíni bányákra emlékeztető horpadások.

A Bányász-templom

A Bányász-templom Brennbergbányán

Az épület tartószerkezete fából készült. Mennyezete a bányavágatokat biztosító ácsolatok alakját idézi. Az oltár mögötti falon látható festmény Wosinszky Kázmér műve. A "Keresztút" képei a soproni Ágoston Ernő alkotásai. A mellékoltáron látható Fekete Madonna a II. világháborúban itt menedékre talált lengyelek ajándéka.

A brennbergbányai Bányász-templom oltára