Széchenyi tér

A Két-pék tó helyén
Városrész


Ismertető

A XIX. század elején a mai Konferenciaközpont helyén rondella emelkedett, a várfalat pedig még nem takarták épületek. A várfal előtt egy nagy kiterjedésű, kettős tó nyúlt el, melyet Két-Pék tónak neveztek. A szájhagyomány úgy tartja, hogy vizében a súlycsonkító pékeket mártották meg büntetésképpen.

A tavat 1828-ban a Széchenyi-család kezdeményezésére csapolták le, és a helyén városi sétányt létesítettek. A parkosításhoz az első fákat Széchenyi István adományozta a városnak.

Az 1900-as évek elején villamos is közlekedett erre. Az Erzsébet utca - Széchenyi tér - Várkerület - Újteleki utca - Kossuth utca útvonalon kötötte össze Sopron két vasúti pályaudvarát.

A Mátyás király utca felé az átjárást csak 1935-ben nyitották meg a Domonkos-templom melletti ház lebontásával.


Széchenyi-szobor

Gróf Széchenyi István Sopron első díszpolgára volt.A park nyugati végén álló szobor Mátrai Lajos alkotása. 1895-ben készült.


Volt Széchenyi-palota - Széchenyi tér 1-2.

Helyén három különálló épület állt, amelyeket a Széchényi-család a XVIII. század közepétől kezdve vásárolt meg. A három házat több lépésben építették egybe. A mai egységes homlokzatú, kettős U alakú épület Koch Henrik építőmester tervei nyomán alakult ki 1851-ben.

Széchényi Ferenc itt tartotta érmegyűjteményének és térképtárának jó részét, amelyet 1802-ben felajánlott a Nemzeti Múzeum alapításához.


Domonkos-templom és rendház - Széchenyi tér 3-4.

A Domonkos-rendi szerzeteseket 1674-ben Batthány Erzsébet telepítette le Sopronban. A rend 1700 körül vásárolta meg a mai templom és rendház helyén álló két házat. A templomépítés munkálatai 1719-25 között zajlottak Eisenköbl Lőrinc vezetésével.

A barokk homlokzatot szoborfülkék tagolják. A kapu felett Mária-szobor, két oldalán Szent Domonkos és Sienai Szent Katalin. Feljebb Aquino-i Szent Tamás és Ferrere-i Szent Vince. Legfelül Szent Thaddeaus szobra látható.

A templom berendezését egy domonkos-rendi szerzetes faragta 1745 körül. Az eredeti oltárok közül ma már csak a Szent Domonkos és Szent Vince tiszteletére készültek maradtak fenn.

A tornyok 1775-ben készültek. A helyiek gyakran emlegetik Kéttornyú templomként is, mert a többi soproni templom mind egy toronnyal épült. A harangokat egy soproni mester, Köchel György öntötte.

A templom mellett álló rendház 1745-50 között épült. Kapuja felett Szent Domonkos szobra köszönti a belépőt.


Postapalota - Széchenyi tér 7-10.

A magyaros szecesszió egyik legszebb, legnagyszerűbb alkotása. Orth Ambrus és Somló Emil tervei nyomán 1911-13 között épült. Főbejárata felett a magyar címert faragták ki. Központi csarnokában érdemes megcsodálni a 14 méteres fesztávú üvegtetőt, amely természetes megvilágítást biztosít a teremben. Az eredeti szecessziós stílusú berendezést is megőrizték. Figyelemre méltóak az asztalos- és lakatos-munkák.

A Postapalota alapozásakor találták meg Senecio római kori sírkövét. Ennek felirata bizonyítja, hogy Sopron római kori elődjét Scarbantiának nevezték.


Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum - Széchenyi tér 11.

Sopron legrégebbi iskoláját 1557-ben nyitották meg azon a telken, amelyet Hummel Kristóf polgármester ajánlott fel. Az iskola fejlesztésében, gimnáziumi szintre emelésében nagy szerepe volt Lackner Kristóf polgármesternek. Az 1610-es években csaknem évente írt iskoladrámákat, amelyeket a gimnázium diákjai adtak elő, többnyire a városháza termeiben. Mint felügyelő, sűrűn látogatta az iskolát, és "Iskolai törvények" címen rendtartást adott ki számára. Ennek is köszönhető, hogy a XVII. század első felében jelentősen megnövekedett az iskola hallgatóinak létszáma.

1657-ben Vittnyédy István jegyző javaslatára magyar gimnáziumot nyitottak a Hosszú soron - ez már a mai líceum épületében működött. Első rektora Kövesdy Pál, a magyar nyelvművelés egyik atyja lett.

Az ellenreformáció idején mindkét evangélikus iskolát bezáratták. Az 1681-es országgyűlés megszüntette a tilalmat, és 1682-től a két intézmény egybeolvadva, a jelenlegi épületben folytatta működését. Az épületet kétszer jelentősen átalakították, bővítették: 1825-ben, majd 1894-ben.

A líceum 1666-ban alapított könyvtára több mint 40.000 kötettel rendelkezik. Gyűjteményében 44 ősnyomtatvány mellett számos könyvritkaság található.

Az iskola névadója az egykori diák - Berzsenyi Dániel, a költő -, akinek tehetségét a líceum tanára, Kis János püspök, költő fedezte fel.


Újhelyi-ház - Széchenyi tér 14.

A teret nyugat felől lezáró sarokház 1850 körül épült. A háromhomlokzatos, kétemeletes épületet Handler József tervezte. A helyén egykor három kis ház állt. Ezek egyike volt az a postaépület, amely előtt 1839-40 telén Petőfi Sándor őrt állt. Ennek emlékét őrzi a tábla a ház falán.

Az épületen elhelyezett másik emléktábla Zupancic Miklós zenepedagógus emlékét idézi. Ő a klasszikus zene rajongójaként sokat tett a soproni Haydn-Mozart-Beethoven kultusz érdekében.

Széchényi Ferenc itt tartotta érmegyűjteményének és térképtárának jó részét, amelyet 1802-ben felajánlott a Nemzeti Múzeum alapításához.


Volt Takarékpénztár - Széchenyi tér 19.

1856-ban épült Handler Nándor neves soproni építész tervei nyomán. Később Széchenyi Jenő tulajdonába került, akitől a Soproni Takarékpénztár vette meg.


Kapcsolódó oldalak

Látnivalók a közelben

Néhány látnivaló nem messze a Széchenyi tértől


Hasonló látnivalók

Ha a Széchenyi tér tetszett, akkor ezek is érdekelhetik


Programok, amelyek bemutatják

Ha valamelyiken részt vesz, sok más látnivaló mellett a Széchenyi teret is láthatja