Szent Mihály-templom
Szent Mihály-templom
A város legmagasabb pontján áll Sopron ősi plébániatemploma, a Szent Mihály-templom. Első formájában még a tatárjárás előtt épült. Egyes kutatók feltevése szerint a helyén egykor a keresztény avarok temploma állhatott.
A mai épületet a XIII. század elején kezdték építeni román stílusban. A templom első említése 1278-ban történt. Az épületet a XIV. században továbbalakították, majd a XV. században fejezték be az építését. A hosszan elhúzódó építkezés során gótikussá formálódott.
Felszentelésén egyes feltételezések szerint Mátyás király is részt vett. Ebben az időben húsz oltára lehetett (céholtárok). Ezen oltároknak felbecsülhetetlen értékű gótikus szobrait 1608 után a képrombolók kidobták a templomból és elégették. A későbbi városplébánosok a belső berendezést barokk stílusban újították meg. A ma is meglévő neogótikus berendezést idős Storno Ferenc tervei alapján készítették.
A Szent Mihály-templom méreteivel és merész arányaival a Budavári Mátyás-templom után Magyarország második legjelentősebb gótikus alkotása. Imponáló méreteivel uralja az előtte levő kis szőlősgazda házakból álló városnegyedet.
A Szent Mihály-templom a Tűztoronyból
1534-ben, amikor a török veszély közel került a városhoz, a soproniak a templomot le akarták rombolni. Attól tartottak, hogy tornyából az ellenség be tud lőni a várba. A lerombolástól a templom két papjának határozott fellépése mentette meg.
1567-1584-ig a katolikusok és a protestánsok közösen használták. Bocskai hajdúserege 1605-ben a templomot feldúlta. 1606-1674-ig az evangélikusoké lett. 1674-től ismét a katolikusok plébániatemploma.
Az 1676-os óriási tűzvész megkímélte az épületet, de 1728-ban a tetőzet leégett. A helyreállítás után barokk berendezést kapott. Az 1860-as években megindult a templom restaurálása, amelyet a Storno család végzett. A barokk berendezési tárgyakat reneszánsz berendezésre cserélték ki.
A templom nyugati homlokzatának közepén emelkedik a 48 méter magas torony, amelyet többször átépítettek. Kövei a burgenlandi Szentmargitbányáról származnak. A négyszögletes alsó része, valamint a nyolcszögletes második és harmadik emelete a XIII. században készült. Negyedik emeletét a nagy kőrácsos ablakok szinte nyitottá teszik. E fölött kőerkély fut körbe, ebből nő ki a nyolcszögletű kősisak.
A torony alatt nyíló főbejárat vezet a templom belsejébe. A térhatás nagyszerű. A színes félhomály középkori hangulatot áraszt. A nemes gótika lenyűgözi a látogatót. Figyelemre méltóak a bordavégződéseknél kifaragott fejek, szinte arcképszerűek.
Említésre méltó a sekrestye hálóboltozata, amely 1482-ben készült. A bordák végződéseinél levő címerpajzsok festményei Storno Ferenc munkái. Egyedülálló a kincstár régi, gótikus, mázas csempéjű padlózata. Ilyen nagyságú összefüggő kerámiapadló egyedül itt található Magyarországon.
A templom berendezésében csak egy eredeti középkori darab van: egy kis színezett fa Madonna szobor. Ez a műalkotás az 1460-as évekből származhat. Amikor a templom az evangélikusoké lett, a szobor a padlásra került. 1674-ben, a soproni templomok rekatolizálásakor a szobrot a bécsi Pázmáneumba vitték. 1865-ben került vissza régi helyére Simor János győri püspök közbenjárásának eredményeképpen.
Szent Mihály-templom - részlet
A templom berendezése romantikus, illetve neogótikus. Kincstára szép ezüst kelyheket, misekancsókat, és egyéb ötvösmunkákat őriz a XVI-XVIII. századból.
A templom orgonáját 1944-ben a Riegler orgonagyár készítette, Papp Kálmán városplébános megbízásából.
1946. június 16-án ebben a templomban szentelte győri megyéspüspökké Mindszenty József bíboros hercegprímás az akkori városplébánost, Papp Kálmánt.
Szent Mihály-templom
9400 Sopron, Szent Mihály út
Sopron és a Fertő-táj 7 csodája
- Mi is az a 7 csoda amit "mindenképpen látni kell"?
- Hol keressem?
- Hogyan találok oda?
Mindegyik kérdésre megtalálja a választ a "Sopron és a Fertő-táj 7 csodája" című útikönyvben.
Friss információk, hasznos
tippek,
melyek ismeretében
könnyen meg tudja szervezni
a kirándulást.