• Főoldal
• Sopron
• Kirándulás
• Szállás
• Rólunk
• Kapcsolat
• Galéria

Szent Mihály-templom a Szent Jakab-kápolnával és a régi temetővel

Szent Mihály-templom

A Szent Mihály-templom

A város legmagasabb pontján áll Sopron ősi plébániatemploma, a Szent Mihály-templom. Első formájában még a tatárjárás előtt épült. Egyes kutatók feltevése szerint a helyén egykor a keresztény avarok temploma állhatott.

A mai épületet a 13. század elején kezdték építeni román stílusban. A templom első említése 1278-ban történt. Az épületet a 14. században továbbalakították, majd a 15. században fejezték be az építését. A hosszan elhúzódó építkezés során gótikussá formálódott.

Szent Mihály-templom - részlet

Felszentelésén egyes feltételezések szerint Mátyás király is részt vett. Ebben az időben húsz oltára lehetett (céholtárok). Ezen oltároknak felbecsülhetetlen értékű gótikus szobrait 1608 után a képrombolók kidobták a templomból és elégették. A későbbi városplébánosok a belső berendezést barokk stílusban újították meg. A ma is meglévő neogótikus berendezést idős Storno Ferenc tervei alapján készítették.

A Szent Mihály-templom méreteivel és merész arányaival a Budavári Mátyás-templom után Magyarország második legjelentősebb gótikus alkotása. Imponáló méreteivel uralja az előtte levő kis szőlősgazda házakból álló városnegyedet.

A Szent Mihály-templom a Tűztoronyból

1534-ben, amikor a török veszély közel került a városhoz, a soproniak a templomot le akarták rombolni. Attól tartottak, hogy tornyából az ellenség be tud lőni a várba. A lerombolástól a templom két papjának határozott fellépése mentette meg.

1567-1584-ig a katolikusok és a protestánsok közösen használták. Bocskai hajdúserege 1605-ben a templomot feldúlta. 1606-1674-ig az evangélikusoké lett. 1674-től ismét a katolikusok plébániatemploma.

Az 1676-os óriási tűzvész megkímélte az épületet, de 1728-ban a tetőzet leégett. A helyreállítás után barokk berendezést kapott. Az 1860-as években megindult a templom restaurálása, amelyet a Storno család végzett. A barokk berendezési tárgyakat reneszánsz berendezésre cserélték ki.

A templom nyugati homlokzatának közepén emelkedik a 48 méter magas torony, amelyet többször átépítettek. Kövei a burgenlandi Szentmargitbányáról származnak. A négyszögletes alsó része, valamint a nyolcszögletes második és harmadik emelete a 13. században készült. Negyedik emeletét a nagy kőrácsos ablakok szinte nyitottá teszik. E fölött kőerkély fut körbe, ebből nő ki a nyolcszögletű kősisak.

A Szent Mihály-templom tornya

A torony alatt nyíló főbejárat vezet a templom belsejébe. A térhatás nagyszerű. A színes félhomály középkori hangulatot áraszt. A nemes gótika lenyűgözi a látogatót. Figyelemre méltóak a bordavégződéseknél kifaragott fejek, szinte arcképszerűek.

Szent Mihály-templom - részlet

Említésre méltó a sekrestye hálóboltozata, amely 1482-ben készült. A bordák végződéseinél levő címerpajzsok festményei Storno Ferenc munkái. Egyedülálló a kincstár régi, gótikus, mázas csempéjű padlózata. Ilyen nagyságú összefüggő kerámiapadló egyedül itt található Magyarországon.

A templom berendezésében csak egy eredeti középkori darab van: egy kis színezett fa Madonna szobor. Ez a műalkotás az 1460-as évekből származhat. Amikor a templom az evangélikusoké lett, a szobor a padlásra került. 1674-ben, a soproni templomok rekatolizálásakor a szobrot a bécsi Pázmáneumba vitték. 1865-ben került vissza régi helyére Simor János győri püspök közbenjárásának eredményeképpen.

Szent Mihály templom - részlet

A templom berendezése romantikus, illetve neogótikus. Kincstára szép ezüst kelyheket, misekancsókat, és egyéb ötvösmunkákat őriz a 16-18. századból.

A templom orgonáját 1944-ben a Riegler orgonagyár készítette, Papp Kálmán városplébános megbízásából.

1946. június 16-án ebben a templomban szentelte győri megyéspüspökké Mindszenty József bíboros hercegprímás az akkori városplébánost, Papp Kálmánt.

 

A régi temető és a Szent Jakab-kápolna

A régi temető a Szent Mihály-templom mellett

A templom körül a korai középkor óta kerítéssel körülvett temető volt. Az erődítés-jelleg miatt a temető területét nem lehetett növelni, ezért a régi sírhelyeket kellett újra felhasználni. A középkorban a mészárosok kápolnát építettek a templom körüli temetőbe, amelyet Szent Jakabról neveztek el. Ennek kriptájában gyűjtötték össze a régebbi sírokban lelt csontokat, hogy továbbra is szentelt helyen nyugodjanak. A 13. században épített kápolnát ezért nevezik csontháznak, vagy ossariumnak.

A Szent Jakab-kápolna

A Szent Jakab-kápolna a román és gótikus stílus közötti átmenet jelentős példája Magyarországon. Ez a kápolna Sopron egyik legrégebbi középkori épülete.

• Egy ideig az evangélikusok használták a 17. században.
• Később elvesztette jelentőségét és lőszerraktárként szolgált.
• A város 1748-ban rendbe hozatta.
• A 19. században templomi felszereléseket raktároztak benne.
• 1866-ban ifjú Storno Ferenc és Storno Kálmán restaurálták.

A kápolna egyetlen nyolcszög alaprajzú hajóból áll. A hajót magas sátortető fedi. A Szent Mihály-templom felé fordulva nyílik csúcsíves kapuja, amelyhez lépcső vezet. Ívmezejében román kori dombormű látható: két sárkány fogja közre az életfát. Felette a kápolna jótevőinek emléktáblája.

A szentélyrészen három kis ablak nyílik, a hajón egy nagyobb. Emellett van a kör alaprajzú kripta - a tulajdonképpeni csontház - ajtaja. Ezen azonban nem lehet átmenni, mert a lépcsők abbamaradnak. A csontokat csak ledobták. A mély kripta kupolaszerű boltozatát nyolc hevederív tartja. A kápolna falait a középkorban festmények borították. Storno a restauráláskor megtalálta a maradványaikat. Ma az ő általa készített freskók díszítik a falat.

A templomkertben áll az ifjú Storno Ferenc tervei alapján 1892-ben készített neogótikus keresztút. A domborműveket Hild Károly soproni kőfaragó készítette. A kőfaragó a Stornoékkal való szoros együttműködés folytán a középkor művészete felé hajlott. Nagyobb műve a Szent Mihály-templom szószéke.

Keresztút a Szent Mihály-templom kertjében

A templom udvarában megmaradt néhány régi síremlék:

• Maltzam Joachim síremléke akantuszleveles, gyümölcsfüzéres keretezéssel készült 1664-ben.
• A Voss házaspár síremléke 1768-ból szobrokkal és domborművekkel díszített rokokó keretben készült.

A régi Szent Mihály-temető vagy ótemető a templom udvarán kívül fekszik. 1780-ban jelölte ki a város ezt a területet a templom körüli túlzsúfolt temető helyett. Részben az egykori külső városfal ma is álló részei határolják. A műemlék jellegű temetőben szép 18-19. századi síremlékek láthatók.

Sírkövek a Szent Mihály temető kertjében